Lesson 17Mindnyájan tudjuk, hogy négyezer évvel ezelőtt, a Sínai-hegy magas csúcsain Isten átadta Mózesnek a Tízparancsolatot. A legtöbb ember ugyanakkor mit sem tud arról, hogy a Tízparancsolat átadásával egy időben az Úr átadta Mózesnek minden korok egyik legrejtélyesebb építményének − a szentély − terveit is. Ez minden bizonnyal fontos pillanat volt, hiszen az izraeliták annak elkészültéig nem léphettek be az Ígéret Földjére. Ez az egyedülálló hordozható templom Isten népe között lakozását jelképezte, s a szentélyben folyó szolgálatok a megszabadított rabszolgák alkotta nemzet számára háromdimenziós látképet nyújtott a megváltás tervéről. A szentély titkaiba való alapos betekintés a te értelmedet is meg fogja világosítani arról, hogyan üdvözíti Jézus az elveszetteket és hogyan vezeti az egyházat. A szentély jelenti a kulcsot számos jövendölés megértésénél. Ez a lenyűgöző bibliatanulmány lehetővé teszi számodra a szentély felfedezését, annak rejtett jelentéseinek feltárását. Izgalmas kaland előtt állsz!
Maga Isten adta át Mózesnek a szentély építészeti tervét.
1. Minek a megépítésére kérte fel Isten Mózest?
„És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy őközöttük lakozzam” (2Móz 25:8).
Válasz: Az Úr felkérte Mózest, hogy emeljen szentélyt − egy különleges épületet, amely a hatalmas mennyei Isten lakhelyéül szolgál majd.
A szentély rövid leírása
A szentély díszes sátorszerű építmény volt (szélessége hozzávetőlegesen hét, a mélysége huszonegy méter), amelyben az Isten természetfeletti jelenléte megnyilatkozott és különleges istentiszteleti szolgálatokat végeztek.
A falak egyenes akácdeszkákból készültek, amiket ezüst foglalatba helyeztek és arannyal futtattak be (2Móz 26:15-19,29). A tetőt négy réteg fedte: vászon, kecskeszőr, kosbőr valamint borzbőr (2Móz 26:1,6-14). Két helyiségből állt: a szenthelyből és a szentek szentjéből. A két helyiséget vastag és erős függöny választotta el egymástól. Az udvar (pitvar) − a szentély körüli tér − egy harmincötször hetven méter területet foglalt el (2Móz 27:18). A pitvar hatvan rézoszlopra függesztett nemes vászonanyaggal volt körülkerítve (2Móz 27:9-16).
2. Mit kellett Isten elgondolása szerint népének megtanulnia a szentély segítségével?
„A te utad, óh Isten, a szentélyben lesz nyilvánvaló: kicsoda olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk” (Zsolt 77:13, a King James Version alapján)?
Válasz: A megváltás terve, vagyis az, hogy Isten mi módon szeretné üdvözíteni az embert, a földi szentélyben nyert kinyilatkoztatást. A Biblia azt tanítja, hogy a szentélyben, illetve a szentélyhez kapcsolódó szolgálatokban minden valami módon azt jelképezi, hogy mit fog tenni Isten az üdvözítésünkre. Ez azt jelenti, hogy a megváltás tervét sem érthetjük meg teljességgel mindaddig, míg meg nem értjük a szentéllyel összefüggő jelképrendszert. Így hát aligha becsülhetjük túl ennek a bibliatanulmánynak a fontosságát.
A szentély és a benne folyó szolgálatok a megváltás tervét voltak hívatottak bemutatni.
3. Milyen forrásból nyerte Mózes a szentély terveit? Minek volt a mása az épület?
„Fődolog pedig azokra nézve, amiket mondunk, az, hogy olyan főpapunk van, aki a mennyei felség királyi székének jobbjára ült; mint a szenthelynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr és nem ember épített… Akik a mennyei dolgok ábrázolatának és árnyékának szolgálnak, amint Isten mondotta Mózesnek, mikor be akarta végezni a sátort: Meglásd, úgymond, hogy mindeneket azon minta szerint készíts, amely a hegyen mutattatott néked” (Zsid 8:1-2,5).
Válasz: A szentély terveit, továbbá a teljes építészeti utasítássort Isten adta Mózesnek. Ezek másai voltak az eredeti mennyei szentélynek, ami Mózes szentélyének mintájául szolgált.
4. Milyen berendezési tárgy állt a pitvarban?
Válasz: A. Az égőáldozati oltár, amelyen állatokat áldoztak meg, a pitvarban helyezkedett el, közvetlenül a bejáratnál (2Móz 27:1-8). Ez az oltár Krisztus keresztjét ábrázolta ki. Az áldozati állat Jézust, a legnagyobb áldozatot jelképezte (Jn 1:29).
B. A mosdómedence, amely az oltár és a szentély bejárata között állt, egy nagyméretű réz mosdóüst volt. A papok, áldozattétel illetve a szentélybe való belépés előtt, itt mosták meg kezeiket és lábaikat (2Móz 30:17-21 38:8).
A víz a bűntől való megtisztulást illetve az újjászületést jelképezte (Tit 3:5).
5. Milyen berendezési tárgy kapott helyett a szenthelyben?
Válasz: A. A szent kenyerek asztala (2Móz 25:23-30) Jézust, az élő kenyeret jelképezte (Jn 6:51).
B. A hétkarú gyertyatartó (2Móz 25:31-40) Jézust, a világ világosságát jelképezte (Jn 9:5 1:9). Az olaj a Szentlelket jelentette (Zak 4:1-6 Jel 4:5).
C. A jó illattétel oltára (2Móz 30:7-8) Isten népe imáit jelképezte (Jel 5:8).
A kegyelem trónja Isten mennyei trónját jelképezi, amely ott szintén két angyal között áll.
6. Milyen berendezési tárgy található a szentek szentében?
Válasz: A frigyláda − a szentek szentének egyetlen berendezési tárgya − (2Móz 25:10-22) − egy doboz illetve láda volt, ami akácfából készült és arannyal futtattak be. A láda tetején két, tömör aranyból készült angyal állt. E két angyal között kapott helyet a kegyelem trónja (2Móz 25:17-22), ahol Isten természetfeletti jelenléte lakozott. Ez jelképezte Isten mennyei trónszékét, amely ott szintén két angyal között áll (Zsolt 80:1).
A frigyládában helyezték el a Tízparancsolat két kőtábláját. Ezek Isten jellemét ábrázolják ki, amit beolt az Ő népe lelkébe.
7. Mi volt a frigyládában?
Válasz: A frigyládában kellett elhelyezni a Tízparancsolatot (5Móz 10:4-5), amit Isten tulajdon ujjával írt kőtáblákra, és amely iránt az Ő népe mindig engedelmességet fog tanúsítani (Jel 14:12). A kegyelem trónja azonban ezek felett állt, ami azt jelentette, hogy amíg népe megvallja és elhagyja bűneit (Péld 28:13), Isten kiterjeszti rájuk kegyelmét ama vér által, amit a pap a kegyelem trónjára hintett (3Móz 16:15-16). Az áldozati állat vére Jézus vérét jelképezi, ami értünk ontatott ki bűneink bocsánatára (Mt 26:28; Zsid 9:22).
A feláldozott állatok Jézust jelképezték, aki népéért áldozta életét.
8. Miért kellett állatokat áldozni az ószövetségi szentélyszolgálat során?
„És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat” (Zsid 9:22). „Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára” (Mt 26:28).
Válasz: Az állatok feláldozása azért volt szükséges, mert az emberek így érthették meg, hogy Jézus vérének kiontása nélkül bűneik soha nem nyerhetnének bocsánatot. Az a „csúnya” és megdöbbentő igazság, hogy a bűn büntetése örök halál (Róm 6:23). Mivel pedig mindnyájan vétkeztünk, mindnyájunknak meg kellene halnunk. Amikor Ádám és Éva vétkezett, legott meg kellett volna halniuk, ha nincs Jézus, aki az Ő tökéletes életét áldozatul adta, hogy minden ember helyett lefizesse a bűn büntetését (Jel 13:8). A bűn bekövetkezte után Isten megkívánta a bűnöstől, hogy hozzon egy állatáldozatot (1Móz 4:3-7). A bűnösnek saját kezével kellett megölnie az állatot (3Móz 1:4-5). Véres és sokkoló cselekmény. Kitörölhetetlen nyomot hagyott a bűnösben a bűn komoly valósága, annak szörnyű következményeivel − az örök halállal − együtt, továbbá az az irtóztató tudat, hogy megváltóra, egy helyettesre van szüksége. Megváltó nélkül senkinek semmilyen reménye nem lehet az üdvösségre.
Az áldozati rendszer a leölt állat jelképén keresztül azt tanította, hogy Isten az Ő Fiát halálra adja az emberek bűneiért (1Kor 15:3). Jézus nem egyszerűen Megváltójuk, hanem helyettesük is lesz (Zsid 9:28). Amikor Keresztelő János szembetalálkozott Jézussal, így szólt: „Íme az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1:29). Az Ószövetség idején élt emberek az üdvösségük végett előretekintettek a keresztre. Mi az üdvösségünk végett visszatekintünk a Golgotára. Nincs semmilyen más forrása az üdvösségnek (ApCsel 4:12).
Az állatáldozatok azt a megdöbbentő igazságot vésték az emberek elméjébe, hogy a bűn Jézus halálát fogja igényelni.
9. Jézus halálát fogja igényelni. Hogyan áldozták fel az állatokat a szentélyszolgálat során és mi volt ennek a szertartásnak a jelentése?
„És tegye kezét az égőáldozat fejére, hogy kedves legyen őérette, hogy engesztelést szerezzen az ő számára… És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr előtt” (3Móz 1:4,11).
Válasz: Amikor a bűnös állatáldozatot hozott a pitvar kapujához, a papátnyújtott neki egy kést és egy edényt. A bűnös az állat fejére helyezte kezét és megvallotta bűneit. Ez a mozdulat fejezte ki a bűn áthelyezését az állatra. Ettől fogva a bűnös ártatlannak, az állat pedig bűnösnek számított. Minthogy pedig az állat immár jelképesen bűnös volt, le kellett fizetnie a bűn zsoldját, vagyis a halált. A bűnösnek azzal, hogy tulajdon kezével oltotta ki az állat életét, szemléletes módon lett értésére adva, hogy a bűn az ártatlan állat halálát okozta, valamint az, hogy bűnei az ártatlan Jézus halálát fogja okozni.
10. Amikor az egész gyülekezetért áldoztak meg egy állatot, mit tett a pap a vérrel? Ez vajon mit jelképez?
Válasz: Amikor az egész gyülekezet bűneinek elfedezésére hoztak áldozatot, a pap, aki Jézust jelképezte (Zsid 3:1), bevitte a vért a szentélybe és a két helyiséget elválasztó függöny elé hintette. Isten lakhelye a függöny túloldalán volt. A nép bűnei ily módon el lettek véve és jelképesen a szentélyre lettek áthelyezve. Az, ahogy a pap a vérrel szolgált, azt vetítette előre, ahogy Jézus ma értünk szolgál a vérével a mennyben. Azután, hogy Jézus meghalt a kereszten, áldozatul a mi bűneinkért, feltámadott és felment a mennybe, mint a mi nagy Főpapunk, hogy a vérével szolgáljon értünk a mennyei szentélyben (Zsid 9:11-12). A földi pap vérrel lefolytatott közbenjáró szolgálata azt jelképezi, ahogy Jézus az ő vérével távolítja el a bűneinkről szóló feljegyzéseket a mennyei szentélyben, azt mutatva meg ezzel, hogy amikor megvalljuk őket az Ő nevében, elnyerjük a bűnbocsánatot (1Jn 1:9).
Jézus azzal, hogy megáldoztatott értünk, egy teljesen átalakult életet hoz el számunkra, valamennyi bűnünket megbocsátva.
11. Milyen nagyszerű jótéteményeit vehetjük az Ő szeretetteljes szolgálatának?
„A mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott értünk” (1Kor 5:7). „Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül” (Zsid 4:14-16).
Válasz: Jézus mennyei papunkként szolgál, bűneinkért hozott áldozat gyanánt. Jézus áldozati bárányként valamint helyettesként meghozott halála, továbbá Főpapunkként hatalommal végzett folyamatos szolgálata két határtalan csodát visz végbe a javunkra:
A. Az élet teljes átalakulását, amit a Biblia újjászületésnek nevez, valamennyi bűnünkre bocsánatot nyerve (Jn 3:3-6 Róm 3:25).
B. Erőt ahhoz, hogy helyesen és jól éljünk úgy a jelen, mint az eljövendő életben (Tit 2:14 Fil 2:13).
E két csoda által válik az ember igazzá − ami azt jelenti, hogy az ember és az Isten között helyreáll a tökéletes viszony. Nincs mód arra, hogy az ember tulajdon cselekedetei (saját erőfeszítései) által igazuljon meg, ugyanis az igazzá váláshoz csodák kellenek, amit egyedül Jézus művelhet (ApCsel 4:12). Az ember azáltal válik igazzá, hogy rábízza magát arra, hogy Jézus megcselekszi érte azt, amit ő nem tudna megtenni saját magáért.
Íme, ezt jelenti a „hit általi megigazulás” kifejezés a Bibliában. Megkérni Jézust arra, hogy legyen életem ura, bízni abban, hogy valameddig mindenben együttműködöm Vele, Ő beteljesíti a szükséges csodákat. Ez az igazság, amit Jézus csodálatosan elvégzett értem és bennem, az egyetlen létező igazság. Minden egyéb hamisítvány.
Jézus a csodái által elvégzi bennünk azt, hogy örömünket leljük azon − és csakis azon − dolgok cselekvésében, amik kedvesek Isten előtt.
12. Milyen hat fenséges ígérettel ajándékoz meg bennünket a Biblia a Jézus által nekünk adatott igazsággal kapcsolatban?
Válasz: A. Elfedezi múltbeli bűneinket és olybá tekint bennünket, mint akik bűn nélkül valók (Ézs 44:22 Jn 1:9).
B. Kezdetben Isten képmására lettünk megalkotva (1Móz 1:26, 27). Jézus megígéri nekünk, hogy helyreállítja bennünk Isten képmását (Róm 8:29).
C. Jézus szívünkbe oltja annak vágyát, hogy igazán éljünk, majd megajándékoz bennünket az Ő erejével, hogy e vágyunk valóban teljesülhessen (Fil 2:13).
D. Jézus a csodái által elvégzi bennünk azt, hogy örömünket leljük azon − és csakis azon − dolgok cselekvésében, amik kedvesek Isten előtt (Zsid 13:20-21 Jn 15:11).
E. Hatálytalanítja a reánk kiszabott halálos ítéletet azáltal, hogy nekünk számítja be bűntelen életét és engesztelő halálát (2Kor 5:21).
F. Jézus felelősséget vállal azért, hogy megtart bennünket a hitben, míg eljön és elvisz magával a mennybe (Fil 1:6 Júd 1:24).
Jézus készen áll arra, hogy mind e dicsőséges ígéreteket beteljesíti az életedben. És te, te is készen állsz? Borulj le és kérd meg Őt, hogy vegye birtokba az életedet. Ő nem fog kudarcot vallani.
A mi szerepünk az üdvösségben az, hogy szíves-örömest követjük Jézust, valahová vezet bennünket.
13. Egyáltalán van bármilyen szerepe az embernek a hit által igazzá válásában?
„Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megy be a mennyek országába; hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” (Mt 7:21).
Válasz: Igen, hiszen Jézus azt mondja, hogy nekünk az Ő Atyjának akaratát kell cselekednünk. Az ószövetségi korban a valóban megtért ember újra és újra elhozta a szentélybe az áldoznivaló bárányokat, ily módon fejezve ki a bűn miatti szomorúságát, továbbá azt a szívét egészen átható vágyat, hogy bár mindenben az Úr irányítaná az életét.
Ma is, jóllehet mi nem vihetjük végbe az igazzá váláshoz nélkülözhetetlen csodákat, naponta újra és újra át kell adnunk az életünket Jézusnak (1Kor 15:31), arra kérve Őt, hogy uralja életünket, hogy mind e csodák végbemehessenek. Készséggel kell engedelmeskednünk és követnünk Jézust, valahová vezet bennünket (Jn 12:26 Ézs 1:18-20).
A bűn nyomán a saját útjainkat akarjuk követni (Ézs 53:6), ekképpen lázadva fel az Úr ellen, amiképpen Sátán tette kezdetben (Ézs 14:12-14). Időnként olyan heves ellenkezést vált ki bennünk az, ha meg kell engednünk Jézusnak azt, hogy uralja életünket, mint ha kivájnák az egyik szemünket vagy mint ha levágnák az egyik kezünket (Mt 5:29, 30), ugyanis a bűn függőséget okoz és egyes-egyedül Isten határtalan ereje által lehet felülkerekedni rajta (Mk 10:27).
Sokan abban a hiszemben élnek, hogy Jézus mindazokat, akik vallják, hogy elnyerték az üdvösséget − tekintet nélkül arra, hogy milyen életet élnek − magával viszi a mennybe. Ez azonban nincs így. Ez Sátán csűrése-csavarása. Aki keresztény, annak életvitelében is követnie kell Jézust (1Pt 2:21). Jézus hatalommal bíró vére mindezt elvégezheti bennünk (Zsid 13:12), de csakis akkor, ha egészen átengedjük Jézusnak életünk irányítását és örömmel követjük Őt, valahová Ő vezet − még akkor is, ha ez az út olykor tele van kővel és rögös (Mt 7:13-14,21).
Az Úrért való bak Jézust jelképezte, aki majd meghal a bűneinkért.
14. Segítenél megérteni, mit jelentettek a nagy engesztelési nap egyes cselekményei?
Válasz: A. Izraelben évente egyszer került sor a nagy engesztelési napra − egy ünnepélyes ítéletnapra (3Móz 23:27). Ekkor mindenkinek minden bűnt meg kellett vallania. Akik nem eszerint cselekedtek ezen a napon, mindörökre el lettek távolítva Izrael táborából (3Móz 23:29).
B. Ki kellett választani két kecskebakot: az első lett az Úrért való bak a másik az Azázelért való bak, amely Sátánt jelképezte (3Móz 16:8). Az Úrért való bakot meg kellett ölni és fel kellett ajánlani azt a nép bűneiért (3Móz 16:9). Ezúttal azonban a vért a szentek szentjébe kellett bevinni és a kegyelem királyiszékére és annak elébe kellett hinteni (3Móz 16:14). A főpap kizárólag ezen a különleges ítéletnapon lépett a szentek szentjébe, hogy Istennel találkozzon a kegyelem királyiszékénél.
A vérrel történő meghintést − amely Jézus áldozatát jelképezte − Isten elfogadta, és a nép megvallott bűnei a szentélyről átkerültek a főpapra. A főpap ekkor áthárította e megvallott bűnöket az Azázelért való bakra, amelyet ezután kivittek a pusztába (3Móz 16:16,20-22). A szentély ily módon megtisztult a nép bűneitől, amelyeket a függöny elé hintett vér által vittek be a szentélybe és egy éven át oda gyűjtettek.
Izraelben a nagy engesztelés napja annak a végső ítéletnek volt jelképe, ami végérvényesen rendezni fogja a bűn kérdését az egész világegyetemben.
15. Vajon a nagy engesztelés napja is jelképezett vagy előre jelzett valamit Isten nagy üdvtervéből, miként a földi szentély és az abban folyó szolgálatok egyéb mozzanatai tették?
„Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, maguk a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal” (Zsid 9:23).
Válasz: Igen. Az aznap lezajló szolgálatok a bűn eltörlésére mutattak rá, amit a mennyei szentély igazi Főpapja végez majd el. Azzal, hogy kiontott vérét azokra alkalmazza, akik beírattak az élet könyvébe, Krisztus megerősíti népe elhatározását, miszerint örökké Őt kívánják szolgálni. Ez a különleges ítéletnap, csakúgy, mint Izraelben a Yom Kippur, a föld lakóiért végzett végső engesztelői munkát jelezte előre. Az egykori engesztelési nap évenkénti előképe által valamennyi ember megbizonyosodhatott arról, hogy hűséges Főpapunk, Jézus, továbbra is közbenjár a mennyben népéért, továbbá készen áll arra, hogy kitörölje mindazok bűneit, akik hittel tekintenek az Ő kiontott vérére. A végső engesztelés a végítélethez vezet el bennünket, melynek során a bűn kérdése valamennyi ember életében végképp rendezést nyer, akár életre, akár halálra.
Nagy jelentőségű események
Az alább következő két bibliatanulmányban felfedezheted, hogy a földi szentély jelképrendszere, azok között is az engesztelés napjáé, miként hirdette előre a végidő nagy jelentőségű eseményeit, amiket Isten a mennyei szentélyből visz véghez.
Az ítélet időpontja
A következő bibliatanulmányban egy rendkívül fontos bibliai jövendölést fogunk megvizsgálni, amelyben Isten meghatározza a mennyei ítélet kezdő időpontját. Ez lesz csak az igazán érdekfeszítő!
16. Örömmel fogadom el Krisztus igazságát, ami magában foglalja a megbocsátást, a bűntől való megtisztítást, valamint az ahhoz szükséges erőt, hogy helyesen és igazán éljünk mind a jelen, mind az eljövendő életben.
Válasz:
Kvíz kérdések
1. Mely berendezési tárgyak kaptak helyet a szentély pitvarában? (2)
_____ A kegyelem királyi széke.
_____ A mosdómedence.
_____ Székek.
_____ Az égőáldozati oltár.
2. Isten jelenléte a kegyelem királyi székén nyugodott meg. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
3. Mit jelképezett a hétágú gyertyatartó? (1)
_____ Jézust, a világ világosságát.
_____ Krisztus második eljövetelét.
_____ Az új Jeruzsálem tündöklő falait.
4. Mi volt a szentély és a benne folyó szolgálatok rendeltetése? (1)
_____ Segített az embereknek megérteni az angyalokat.
_____ Gondoskodott a húseledelről a nép számára.
_____ A megváltás tervét jelképezte.
5. Ki fektette le a szentély terveit? (1)
_____ Noé.
_____ Egy angyal.
_____ Áron.
_____ Isten.
6. Igaz-e, hogy a Tízparancsolat két kőtáblájának a frigyládában volt a helye? (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
7. Mit vagy kit jelképeztek a leölt áldozati állatok? (1)
_____ A Szentlelket.
_____ Háborút.
_____ Jézust.
8. A szentélyszolgálat értelmében Jézus mely két tisztében szolgál nekünk? (2)
_____ Királyként.
_____ Áldozatként.
_____ Főpapként.
_____ A világmindenség uralkodójaként.
9. Az alábbi állítások közül melyek igazak a földi szentélyre vonatkozóan? (2)
_____ Három helyiségből állt.
_____ Sátorszerű építmény volt.
_____ Szélessége ötszáz, hossza ezer hüvelyk volt.
_____ A pitvart rézoszlopokból és lenvászonból építették meg.
_____ A tetőt egyiptomi zsindellyel fedték be.
_____ Mosdómedence volt a szentek szentében.
10. A hit által elnyert igazság az egyetlen valódi igazság. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
11. Mi a forrása a hit általi igazságnak? (1)
_____ Az ember cselekedetei.
_____ A megkeresztelkedés.
_____ Egyedül a Jézus Krisztusban való hit.
12. Ki ölte meg a vétkező által hozott áldozati állatot? (1)
_____ Isten.
_____ A pap.
_____ A vétkező.
13. Az alábbi állítások közül melyek igazak a Jézus által ajándékozott igazságra vonatkozóan? (3)
_____ Helyreállítja bennünk Isten képmását.
_____ Nincs benne semmi csodaszerű.
_____ A mi jó cselekedeteinknek nagy része van benne.
_____ Múltbeli vétkeinket is elfedezi.
_____ A jó és igaz élet vágyával tölt be bennünket.
14. Az alábbi állítások közül melyek igazak a nagy engesztelés napjára vonatkozóan? (4)
_____ Havonként kerítettek rá sort.
_____ Ez egy ítéletnap volt.
_____ A játék és a vidám szórakozás napja volt.
_____ A végítéletet jelképezte.
_____ Az Azázelért való bak Sátánt jelképezte.
_____ A vért a szentek szentébe kellett bevinni.
15. Az igazság az Istennel való jó és helyes kapcsolatot jelenti. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
16. Az, hogy leöltek egy állatot, segített megérteni a népnek, hogy a bűn halálbüntetéssel sújtott minden embert. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.